Életmód és életmorzsák

Antiknapraforgó

Antiknapraforgó

Charlotte Wood Hétvége című, remek regényét olvastam

2022. június 14. - Antiknapraforgó

Charlotte Wood Hétvége című regényét olvastam, amely a fajsúlyosabb témája ellenére is  kimondottan könnyen olvasható és szórakoztató, kellemes olvasmánynak bizonyult számomra. Természetesen nagyon is elgondolkodtató, és igen figyelemreméltó gondolatokkal teli a regény.  Ritkán lelek ilyen remek,  magyar nyelvre lefordított ausztrál irodalmi műre a hazai könyvesboltok és könyvtárak polcain, és igen megörültem, hogy olvasmányaim közé került a távoli szigetország egyik elismert írójának e regénye.

A regény főszereplői Jude, Adele, Wendy, a három, hetvenes éveiben járó nő, akik eltérő háttérrel, mentalitással, egészségi állapottal, testi adottságokkal, anyagi helyzettel rendelkeznek.

Jude maximalista, mindenkinek parancsolgatni akar, hosszú ideje egy nős férfi szeretője. Adele még hetvenes éveiben is csinos, vonzó külsővel megáldott nő, aki hajdan ünnepelt színésznő volt, azonban  már évek óta nem kap szerepeket, és anyagilag folyton le van égve. Wendy, írói és tudományos munkája során komoly sikereket ért el, azonban számos testi kín gyötri már, és özvegyasszonyként a már középkorú gyerekeivel nem kimondottan felhőtlen a kapcsolata, magányát csupán hűséges kutyája enyhíti.  

Valamint a főszereplők gárdáját erősíti szerintem Finn, a szeretetreméltó tizenhét éves kutya, aki már számos betegséggel, nehézséggel küzd, és aki azonnal belpota magát olvasói szívembe.

Azért érkezik a három nő egy hétvégére a tengerparti nyaralóba, hogy kitakarítsák nemrég elhunyt barátnőjük kis rezidenciáját. Természetesen közben megelevenednek a régi emlékek, és felszínre kerülnek eddig ki nem mondott érzések, gondolatok, titkok.

A mű egy hétvége története, melyből azonban a a főszereplők életének korábbi időszakaiba is bepillantást nyerhetünk. A három barátnő (illetve négy, hisz az elhunyt Sylvie volt a barátnők közt a negyedik) közel negyven éves barátságukkal a hátuk mögött nagyon sok dolgot élt meg együtt. Most azonban Wendy, Jude, Adele kénytelen a szép emlékek mellett szembenézni az összes régi sérelemmel is, és elgondolkodni azon, hogy mit is jelentenek egymás számára. Vajon kiállja-e a hétvége által felállított próbát a három nő hosszú évtizedek óta tartó barátsága?

Úgy érzem, ez a regény a három idős nő és a szintén idős, beteg kutya karaktere és története által sokkal többet ad az olvasónak, mint egy hétvége történetét. A halál gondolata, az elmúlás összes kérdése bizony ott settenkedik a tengerparti házikóban, az elhunyt Sylvie hátrahagyott tárgyaiban, és a kedves Finnben; és ha akarják, ha nem, bizony a három barátnőben is.  

Elgondolkodtam azon is, hogy ugyanígy tetszett volna-e ez a regény, ha nagyon fiatalon olvastam volna. Valószínűleg egész mást jelentett volna akkor, más olvasásélményt, mint amit most adott nekem. Most azonban igen szórakoztató és remek  kikapcsolódást nyújtott számomra, annak ellenére, hogy komoly kérdéseken gondolkodtatott el. Az pedig teljes mértékben lenyűgözött, hogy Charlotte Wood ennyire könnyeden, lazán és természetesen fogalmaz életvégi kérdésekről.

Nekem nagyon tetszett a Hétvége, csak javasolni tudom elolvasását azoknak, akik tartalmas, elgondolkodtató, komoly témákat könnyedén megfogalmazó olvasnivalót keresnek.

Halászné Magyar Márta, 2022-06-08

(Kép forrása: saját fotó)img_20220608_104934.jpg

Daniel Keyes Virágot Algernonnak című, kitűnő regényét olvastam

Daniel Keyes Virágot Algernonnak című regényét olvastam

Korábban is olvastam már Daniel Keyes világhírű regényét, azonban ez szerintem egy olyan mű, melyet akár többször is elolvashat az ember az élete során. A 2021-es új kiadás egyik példánya került a kezemben a könyvtárban, és amint megláttam a borítót, úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy újra elolvassam e remekül megírt, elgondolkodtató és szívhez szóló történetet.

A főszereplő Charlie Gordon, egy csökkent értelmű férfi, aki egy jóakarója révén nem egy zárt intézményben él, hanem kint élhet és dolgozhat a „normális” emberek világában. Szerényen ugyan, de fenn tudja tartani magát, vannak barátai. Szeretne megtanulni helyesen írni és olvasni. „Beválasztják” egy orvosi kísérletbe, melynek lényege, hogy egy bizonyos műtéti technikával növeljék az intelligenciahányadosát. Ugyanezt a technikát emberen még soha nem alkalmazták, ám az Algernon nevű egéren sikeresnek bizonyult.

Az operáció után  egyre több és több dolog világosodik meg Charlie előtt, saját magával és az őt körülvevő világgal kapcsolatban is.

A változástól, melynek során az intelligenciahányadosa rohamosan és jelentősen megemelkedett,  a várakozásai ellenére nem lesz boldogabb, vagy akár csak elégedettebb.

Egyre több emléket sikerül felidéznie a múltból a szüleivel, húgával és a korábbi életének más szereplőivel kapcsolatban is. Amit meg nem tud felidézni, azt igyekszik kideríteni. Képessé válik-e arra, hogy a sok új információt ne csupán megismerje, hanem igazán befogadja és feldolgozza?

Vajon az új műtéti technika maradandó, végleges módon képes megváltoztatni az intelligenciahányadost? Mennyire avatkozhat be az ember, az orvostudomány, mik lehetnek a beavatkozás következményei?
Daniel Keyes író-pszichológus méltán világhírű regénye számos elgondolkodtató kérdést feszeget. A történet kifejezetten szívbe markoló, szép, emberi, egy kicsit fantasztikusnak tűnő, és igen komoly mondandókkal bír. Ez utóbbiakat nem tényként közli a szerző a regényben, hanem az olvasó maga fogalmazhatja meg a történet olvasása során.

Halászné Magyar Márta

img_20220608_094529.jpg

(Kép forrása: saját fotó) 

Kiadó:Alexandra Könyvesház Kft. Oldalak száma: 254 Kiadás éve: 2021 Fordító: Szepessy György

 

Csodás kiállításmegnyitón jártam- "A fehér ötven árnyalata" avagy a komádi hímzés 50 éve

"A tojásírás élő hagyománya" című kiállítást is megtekinthettem

A Fekete Erzsébet Országos Komádi Hímzőpályázat kiállítása

 

2022.05.03-án 15 órakor volt a kiállítás megnyitója a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Mivel nagyon kedvelem a hímzést, illetve a népművészetet, elhatároztam, hogy megtekintem ez a csodásnak ígérkező kiállítást, illetve elmegyek a megnyitóra. A kiállítást megnyitotta, a vendégeteket köszöntötte a Múzeum nevében Dr. Czingel Szilvia (akitől a megnyitó után megkérdeztem, hogy szabad-e a kiállításon fotózni, és kedvesen azt válaszolta, hogy igen,most ezen a kiállításon szabad, amennyiben a közreadott képeknél feltüntetem, hogy azok hol és mikor készültek- így alább kedvcsinálónak mutatok néhány fotót melyeket telefonnal készítettem a kiállított csodás tárgyakról).

Nagyon örülök, hogy részt vehettem, mert valóban lenyűgöző a kiállítás, és az ünnepélyes megnyitón sok érdekes és értékes információt hallhattam a komádi hímzésről illetve történetéről Tóth Ferenc (Komádi város polgármestere) és Kolozsvári István (a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke) tolmácsolásában. Az ünnepélyes hangulatot tovább emelte a komádi Csicseriborsó gyermek Citerazenekar fellépése a kiállításmegnyitón.

A komádi hímzés Hajdú-Bihar megyében a vászonhímzések körében a mai napig fennmaradt hímzés, mely a térségre jellemző, sajátos karaktereket, motívumkincset alakított  ki, őrzött meg. Fekete Erzsébet nevéhez fűződik a felfedezése és feltámasztása, és az Ő nevét viseli jelenleg az 1971-ben alakult szakkör (Fekete Erzsébet Hímző Kör, eredetileg Népi Díszítőművészeti Szakkör).

Komádiban kétféle hímzést is készítettek készítenek: az egyik a rusztikus vászonhímzés, a másik típus a könnyedebb, nagyon aprólékos, finom elemekből építkező fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. A komádi  vászonhímzés ma használatos  motívumai a kelyhes, tulipános, szíves, rozmaringos, agancsos, babás, lóherés, bimbós, rákos, és  díszíthetik azsúrral vagy subrikával is.

Ámulattal csodáltam a kiállításon a szebbnél szebb alkotásokat. Csak gratulálni tudok minden alkotónak a meseszép munkáihoz! Köszönet a szervezőknek az ízlésesen megvalósított kiállításért.

Mivel a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban még néhány napig tart  "A tojásírás élő hagyománya" című kiállítás is, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy megtekinthettem ezt a kiállítást is, amely nem kevésbé nyűgözött le. Elképesztően aprólékos, gyönyörűen díszített "hímes tojások" illetve húsvéti díszítések sokasága  gyönyörködtette szemeimet és lelkemet. A reprezentatív alkotói kiállítás bemutatja  a tojásírás múltját, a készítés technikai jellemzőit, valamint a ma élő hagyományőrző közösségek munkáját, és az oktatás lehetőségeit.

A komádi hímzés 50 éve kiállítás megtekinthető: 2022. május 3. kedd- június 10. péntek

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

1011 Budapest, Fő utca 6.

Szeretettel ajánlom megtekintésre mindkét kiállítást az érdeklődőknek!

(Halászné Magyar Márta)

 img_20220504_102112.jpg

img_20220503_214342.jpgimg_20220503_214249.jpgimg_20220503_214551.jpg

 img_20220503_214643.jpg

Fotók: 2022.05.03. Budapest, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (Halászné Magyar Márta- a kiállítás egyik látogatója)

Jenei András Az enyém című könyvét olvastam

Jenei András művei közül a Mezőszirmok volt az első, amit olvastam. Már akkor tudtam, hogy szeretnék még olvasni az írótól. Dűneszemek, majd a Tengercseppek novelláskötet olvasása következett. Kérdés sem volt számomra, hogy Jenei András további műveire is kíváncsi vagyok. Az enyém című önéletrajzi könyvére esett a választásom amikor a szerzőtől a következő olvasnivalót kerestem magamnak. 

Most, hogy elolvastam, azt gondolom, hogy nagyon jól tettem, hogy a Mezőszirmok után nem álltam meg, hanem újabb és újabb olvasnivalót kerestem magamnak a szerzőtől. (Sok sci-fi, fantasy, horror témájú könyve is van, de ezek távolabb állnak az érdeklődési körömtől, így én inkább a novelláskötetei felé fordultam). 

A Mezőszirmok, Dűneszemek, Tengercseppek mindegyike novelláskötet, melyek tartalmaznak személyes történeteket, mondhatni, hogy önéletrajzi elemeket is. 

Azonban Az enyém egy az egyben önéletrajzi írás. Méghozzá szerintem egy igen különlegesen személyes hangvételű, őszinte, közvetlen stílusú. Őszintén bevallom, hogy nagyon megérintett a tartalma is, a stílusa is, és a mondanivalója is. "Élni akarás" sugárzik az egész műből.

Jenei András olyan természetességgel meséli el a betegségei, állapotai történetét, a kezelések és műtétek előtti hangulatát és  érzéseit, majd a műtét körüli és az azt követő gondolatait, semmit sem eltúlozva, de nem is szépítve hanem a maga valójában, hogy az számomra lenyűgözőnek bizonyult. A hétköznapi élet küzdelmei, nehézségei és szépségei egyaránt helyet kapnak, nincs "köntörfalazás", a szerző teljes valójában mutatja meg azt, hogy mi az ami ugyanolyan és ugyanúgy (vagy majdnem ugyanúgy) működik mint a betegségei előtt illetve a látásának elvesztése előtt, és mi az ami másképp, mi az amit meg kellett tanulni, melyik tanulási folyamattal hogyan boldogult, és miként állt hozzá az új helyzetekhez.

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a műre, nekem nagyon sokat adott. Erre a könyvre kevés az a kifejezés, hogy "kellemes olvasásélményt nyújtott", mert  Az enyém olvasása sokkal többet jelentett nekem, mint amit ennyivel lehetne jellemezni. 

Én azt gondolom, hogy ezt a  művet nagyon is érdemes volt elolvasnom, számomra igazán magas értéket képvisel. 

(Halászné Magyar Márta) 

 

07-11-37-2399992314065p.JPG

Ballagás

Ismét elérkezett a ballagások időszaka. Szinte minden diák számára jelentőségteljes a ballagás napja, hiszen egy korszak lezárul, és valami más, valami új kezdődik. Aki pedig már rég ballagott,  nosztalgikus hangulatba kerülhet egy-egy ballagó diák hozzátartozójaként, meghívott vendégként. 

Reméljük, hogy a most ballagó diákok számára egy szép és jó veszi kezdetét. Köszöntésükre szól az alábbi vers. pixiz-27-04-2022-14-50-03.jpg

Jenei András Tengercseppek című könyvét olvastam

Jenei András tollából korábban olvastam a Mezőszirmok és a Dűneszemek című novellásköteteket. Bár a Tengercseppek jelent meg korábban a szerző novelláskötetei közül, ezt csak nemrég olvastam. Viszont így az is kiderült számomra, hogy nem feltétlenül a megjelenés sorrendjében jó ezeket a novellákat olvasni, hanem bármilyen sorrendben. 

Ugyanazok a szavak, kifejezések jutottak eszembe, és ugyanazok az érzések kerültek felszínre a Tengercseppek olvasása során, mint a másik két kötet olvasásakor. Érzelemgazdagság; színekkel, hangokkal, illatokkal való telítettség; képzelet és valóság szép megjelenítése. 

A kötetben szereplő novellák közül nekem az egyik legjobban tetsző a Talpra ember! című mű. Ebben igazán érzékletesen ír Jenei András a betegségéről illetve arról, hogy hogyan éli meg. Tulajdonképpen már a kötet elején szereplő Köszönetnyilvánítás is igen figyelemreméltó szerintem. Hiszen itt megköszöni  a szerző mindazt amitől és akitől személyisége kialakult. A vakságát is megköszöni, mert ahogyan vall erről, Ő talán pont a vaksága által tudja igazi valójában "látni" a világot. 

A novellák közül a "Talpra ember! " címűn kívül a nekem leginkább tetsző három mű:

A szárnyas madonna

A teljesség

A könnycsepp értéke

Emberi, érzelemdús, kifejező, az olvasó szívét megérintő műveknek tartom ezeket. 

Összességében ajánlom a Tengercseppek olvasását is (mint ahogyan a Dűneszemek és a Mezőszirmok című köteteket is) mindenkinek, aki kedveli a novellákat. 

(Halászné Magyar Márta) 

06-51-54-8cc979eb07ba391c778f223f4cb65faa_big.jpg

Jenei András: Dűneszemek című könyvét olvastam.

Jenei András Mezőszirmok című novelláskötete után most a Dűneszemek című könyvét is elolvastam. Szórakoztató, elgondolkodtató novellák gyűjteménye ez a kis kötet is. 

Rengeteg szín és illat elevenedik meg az érzelemgazdag sorok között. Szinte érzem olvasás közben a vásárokon (és lovagi tornát bemutató rendezvényeken) kapható sör kesernyés ízét, a frissen sült fokhagymás csülök illatát;  érzem a tél hidegét a hó fehérségével, a mezők friss zöld színét a virágok és füvek illatával, hallom a méhek zümmögését, látom a hegyek közt lemenő nap színének árnyalatait. No és persze az elmaradhatatlan pipa dohányának illata és füstje is az orrom előtt kúszik... 

Azon kívül, hogy ismét igen színes "novellacsokrot" tárt elém a szerző, ebben a műben minden egyes novelláról a "tanmese" kifejezés jutott eszembe. Ugyanis ezen novellák legtöbbje igazi tanulsággal szolgál, felfedezhetjük az ok-okozati összefüggéseket, illetve elgondolkodhatunk ezeken. 

Az egyik kedvencem a "Ha sietsz, orra fogsz esni" című történet. 

Jenei András írásain érezhető, hogy a szerző teljes egészében átadja magát a történetnek írás közben. A legapróbb részleteket is remekül érzékelteti. 

Ajánlom mindenkinek aki kedveli a novellákat a Dűneszemek olvasását. 

(Halászné Magyar Márta) 

 

16-51-56-54a65076a84a85df233d98e35db0c8ec_big.jpg

 

 

süti beállítások módosítása