Charlotte Wood Hétvége című regényét olvastam, amely a fajsúlyosabb témája ellenére is  kimondottan könnyen olvasható és szórakoztató, kellemes olvasmánynak bizonyult számomra. Természetesen nagyon is elgondolkodtató, és igen figyelemreméltó gondolatokkal teli a regény.  Ritkán lelek ilyen remek,  magyar nyelvre lefordított ausztrál irodalmi műre a hazai könyvesboltok és könyvtárak polcain, és igen megörültem, hogy olvasmányaim közé került a távoli szigetország egyik elismert írójának e regénye.

A regény főszereplői Jude, Adele, Wendy, a három, hetvenes éveiben járó nő, akik eltérő háttérrel, mentalitással, egészségi állapottal, testi adottságokkal, anyagi helyzettel rendelkeznek.

Jude maximalista, mindenkinek parancsolgatni akar, hosszú ideje egy nős férfi szeretője. Adele még hetvenes éveiben is csinos, vonzó külsővel megáldott nő, aki hajdan ünnepelt színésznő volt, azonban  már évek óta nem kap szerepeket, és anyagilag folyton le van égve. Wendy, írói és tudományos munkája során komoly sikereket ért el, azonban számos testi kín gyötri már, és özvegyasszonyként a már középkorú gyerekeivel nem kimondottan felhőtlen a kapcsolata, magányát csupán hűséges kutyája enyhíti.  

Valamint a főszereplők gárdáját erősíti szerintem Finn, a szeretetreméltó tizenhét éves kutya, aki már számos betegséggel, nehézséggel küzd, és aki azonnal belpota magát olvasói szívembe.

Azért érkezik a három nő egy hétvégére a tengerparti nyaralóba, hogy kitakarítsák nemrég elhunyt barátnőjük kis rezidenciáját. Természetesen közben megelevenednek a régi emlékek, és felszínre kerülnek eddig ki nem mondott érzések, gondolatok, titkok.

A mű egy hétvége története, melyből azonban a a főszereplők életének korábbi időszakaiba is bepillantást nyerhetünk. A három barátnő (illetve négy, hisz az elhunyt Sylvie volt a barátnők közt a negyedik) közel negyven éves barátságukkal a hátuk mögött nagyon sok dolgot élt meg együtt. Most azonban Wendy, Jude, Adele kénytelen a szép emlékek mellett szembenézni az összes régi sérelemmel is, és elgondolkodni azon, hogy mit is jelentenek egymás számára. Vajon kiállja-e a hétvége által felállított próbát a három nő hosszú évtizedek óta tartó barátsága?

Úgy érzem, ez a regény a három idős nő és a szintén idős, beteg kutya karaktere és története által sokkal többet ad az olvasónak, mint egy hétvége történetét. A halál gondolata, az elmúlás összes kérdése bizony ott settenkedik a tengerparti házikóban, az elhunyt Sylvie hátrahagyott tárgyaiban, és a kedves Finnben; és ha akarják, ha nem, bizony a három barátnőben is.  

Elgondolkodtam azon is, hogy ugyanígy tetszett volna-e ez a regény, ha nagyon fiatalon olvastam volna. Valószínűleg egész mást jelentett volna akkor, más olvasásélményt, mint amit most adott nekem. Most azonban igen szórakoztató és remek  kikapcsolódást nyújtott számomra, annak ellenére, hogy komoly kérdéseken gondolkodtatott el. Az pedig teljes mértékben lenyűgözött, hogy Charlotte Wood ennyire könnyeden, lazán és természetesen fogalmaz életvégi kérdésekről.

Nekem nagyon tetszett a Hétvége, csak javasolni tudom elolvasását azoknak, akik tartalmas, elgondolkodtató, komoly témákat könnyedén megfogalmazó olvasnivalót keresnek.

Halászné Magyar Márta, 2022-06-08

(Kép forrása: saját fotó)