Húsvétkor "esetleg" vendégeket vártam. Ez azt jelenti nálunk, hogy számítottunk vendégekre, de kicsit sem volt biztos, hogy el tudnak jönni. Semmiképpen nem szerettem volna olyan kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy ne tudjam őket megkínálni egy kis ennivalóval, ezért kicsivel több kötözött sonkát vettem, mint amennyit mi elfogyasztunk az ünnepek alatt. Mivel végül nem jöttek, a sonkát betettem a mélyhűtőbe. Most pedig volt itthon egy fél fej "maradék" káposztám (egyik nap káposztás tésztát főztem, és maradt nyers káposzta) és azon gondolkodtam, mit főzzek belőle. A "maradékmentés jegyében" előszedtem a sonkát, felszeleteltem és tepsibe sorakoztattam. Megtisztítottam, felkarikáztam néhány burgonyát, a sonka mellé tettem. Összevágtam a káposztát (nem túl apróra) és ezzel fedtem be a sonkát és a burgonyát. Az egészet alaposan megszórtam köménymaggal, került rá egy kevés feketebors és fokhagyma, és egy csipet só (mivel a sonka sós, így óvatosan kell sózni ezt az ételt). Kevés vizet öntöttem alá. Forró sütőbe helyeztem és megsütöttem (kb.félidőnél megforgattam az ételt, tehát a sonkaszeletek kerültek felülre). Nagyon finom lett, és ezen a borongós, esős tavaszi napon az étel sülése közben kellemes meleg áradt a sütőből, a finom illatokról nem is beszélve. A káposztás, burgonyás sonkát majonézes tormával fogyasztottuk. 

/Halászné Magyar Márta/

2023.05.14.

Képek: saját fotók az ételről.