Amikor újabb olvasnivaló után kutakodtam az egyik könyvesboltban a Nem vagyok én Aranylótusz című könyv akadt a kezembe. A fülszövegét olvasva megtudtam, hogy a történet abban az időben játszódik, amikor Kínában az "egykepolitika" volt érvényben. Egy kínai házaspár fondorlathoz folyamodik annak érdekében, hogy megszülethessen második gyermekük, de ne kapjanak büntetést ezért; az ötlet a feleségtől származik, azonban a későbbiekben nem várt fordulatokat vesz az ügy.

Érdekesnek találtam a témát, ezért úgy döntöttem, elolvasom a regényt. Nem állítom, hogy könnyed olvasmány, de annál érdekesebb. Ráadásul az olvasása közben számos kérdésen elgondolkodhatunk. Mi történik akkor, ha az állam drasztikusan beleavatkozik a családok gyermekvállalásába? Mert ugye tudjuk, hogy szélsőséges példák akadtak a történelem során erre: míg az egyik állam tiltotta az abortuszt, addig másutt csak egy gyermek születhetett egy családban. Milyen megoldást találhat egy házaspár arra, hogy a második gyermekük is megszülethessen, de a családnak ne kelljen büntetést fizetnie és ne veszítse el az édesapa az állását e gyermek vállalása miatt? Meddig képes elmenni egy nő annak érdekében, hogy megszülhesse a második gyermekét is, és meddig képes elmenni, hogy bebizonyítsa az igazát? Van-e értelme akkor is harcolni az igaza bebizonyításáért egy embernek ha az egész ügy már szinte teljesen okafogyottá válik? Egy életen át tartó harc során nem vész-e el útközben a lényeg? Sorolhatnám hosszan a kérdéseket, amik e történet olvasása során megfogalmazódtak bennem. Inkább csak ennyit mondok: nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet! Bővebben itt olvasható a könyvajánló:

http://ekultura.hu/2020/08/13/liu-zhenyun-nem-vagyok-en-aranylotusz