A szerzőtől az első mű amit olvastam a Válaszok háza című regény volt. Mivel kifejezetten tetszett, kétszer is elolvastam már. Úgy döntöttem, olvasok mást is az írónőtől.
A "Messziről jött magzatok" című könyvre esett a választásom.
A könyv tartalmát illetően ezt a bevezetőt olvastam: "Honnan ered a születés, mi döntünk róla, vagy a gondolatot megelőzi a létezés? Idő, tér és érzések különös elegyében élünk, teremtőnek véljük magunkat, holott apró pontok részeként rezgünk a nagy gömb, a végtelen egészében."
Azt már az elején sejtettem, hogy ez nem olyan regény, ahogyan én a regényt mint műfajt behatárolom, tehát nem úgy regény számomra ahogy a "Válaszok háza" volt.
Bevallom őszintén, hogy az első néhány oldalt olvasva el nem tudtam képzelni, hogy lesz ebből egy kerek egész. Sík, Gömb,Egyenes, Kör - mi lesz ebből? Ám valamiért szünet nélkül tovább olvastam.
Aztán jött a felismerés: nem kell arra várnom, azt lesnem, hogy ebből hogy lesz kerek egész, hiszen az egész könyv tulajdonképpen magáról a kerek egészről szól! Arról, melynek mindannyian részesei vagyunk. Ezt a szerző az ikrek érkezésén keresztül mutatja be. Sőt nemcsak az érkezésükön át, hanem már jóval a megfogantatásuk előtti időponttól kezdve.
Olyan szépen és magától értetődően ír erről, hogy bár az ikreknek mesél, mégis az olvasóhoz (is) szól a mondanivalója. Az emberi kapcsolatok fontosságához és a szeretet lényegéhez nem fér kétség a könyvet olvasva; én főleg ezek miatt érzem a szerző sok gondolatát sajátomnak.
Nagyon jól érzékelteti szerintem a szerző azt is, ahogyan a földi létünk során kockák keretei közé próbálnak szorítani mindannyiunkat, félredobva azt, hogy a kerek egész részei vagyunk a saját egyéniségünkkel. Eszembe jutott az általam korábban az interneten látott kép, melyen egy nagy ollóval nyesik le a szülők, pedagógusok a gyerek "szárnyait" melyek pedig a gyermek természetes kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását, eredendő tudását jelképezik. Az írónő azt szorgalmazza, hogy vegyük észre az újszülöttek messziről magukkal hozott bölcsességét. Valamint azt is hangsúlyozza, hogy figyeljünk a belső hangunkra, a másokkal való összekapcsolási pontokra, és lassitsunk az életünkben amikor kell, ne siessünk folyton.
"Bátorság kell kilépni a kockaformák egyenalakjából? Lehet. És senki nem akaszt érmet a nyakba, ha megtesszük."
Kifejezetten tetszett az is, ahogyan Galgóczi Dóra több ponton is említést tesz a saját maga által választott életmódot, táplálkozást érintő kérdésekről.
Ugyanis nem tukmál, nem az egyedül üdvözítő követendő példaként mutatja be ezeket, de rávilágít arra, hogy mi mellett miért döntött. A vegán táplálkozás lényegét, a Bach-virágterápia jótékony hatását és a minimalista életmód mellett való döntésének miértjét is megtudhatjuk, de semmiképp nem erőlteti a szerző ezeket.
Számomra például nagyon szimpatikus ez a rész: "...És a minimalizmus. Ami nekem is a sajátom, már most, mikor még nem is érkeztél meg egészen. Már tudom, te küldted az üzenetet, mikor a szekrényeim tartalmának felét odaajándékoztam az elárvult gyerekeknek, a töredékcsaládoknak, az életből csak karcokat érzőknek..."
Ezt a mondatot is nagyon lényegretörőnek találom: "A tárgyak sokasága csak addig húz magához, míg belső űrt akarnak betömni anyaggal."
Még rengeteget idezhetnék, oly sok-sok figyelemreméltó mondat, gondolat szerepel a könyvben, de nem teszem, hanem inkább elolvasásra javaslom mindenkinek akit érdekelnek a tartalmas írások. Már érzem, ebből a könyvből világosan kiderült, hogy miért mondják azt Galgóczi Dóra műveiről: "Könyvei műfaja a szépirodalom és az életvezetési tanácsok ötvözete."
Az egész olvasmányt az ikrekhez szóló magasztos és bensőséges mondandónak éreztem, amely az olvasó felé is mély tartalommal bír. Nekem tetszett :)
(Kép forrása: saját fotó)
A "Válaszok háza" című regényről szóló írásom itt olvasható:
https://antiknapraforgo.cafeblog.hu/2019/08/20/megint-olvastam-egy-jo-konyvet-galgoczi-dora-valaszok-haza-%f0%9f%93%96/
Minimalizmushoz kapcsolódó egyik írásom itt érhető el:
https://antiknapraforgo.cafeblog.hu/2019/06/09/minimalista-es-vagy-kornyezettudatos/
Kedves Olvasók! Galgóczi Dóra Messziről jött magzatok című könyvéről ez az ajánlóm eredetileg 2019. szeptemberében a Cafeblogon jelent meg. 2021. január óta már csupán tárhelyszolgáltatóként üzemel a Cafeblog, ezért nem lehet új blogbejegyzést írni ott, a blogomat átköltöztettem a Blog.hu oldalára. Az átköltöztetés során a fotók nem, vagy csak nagyon rossz minőségben jöttek át, ezért e bejegyzésben kénytelen voltam a fotót másikra cserélni. A bejegyzések végén a linkek sem működnek mindig tökéletesen, elnézést ezekért a technikai problémákért. Bízom benne, hogy írásom így is élvezhető olvasmányt jelent. Köszönet mindenkinek, aki olvassa az írásaimat! �